Szeretem Olaszországot. Alapvetően a déli embereket, a temperamentumukat és azokat a varázslatos ízeket. Az erős családi kapcsolataikat, az átható megbecsülést, az elismerést, melyet az idősebb korosztály is élvezhet. A tradíciót, a hagyományokat, és a mély gyökereket; az összetartozást. Szeretem az ételekhez való hozzáállásukat. A főzés igaz örömét, szívük, lelkük kitárulkozását.

Színek, ízek kavalkádja ez. Fantasztikus édes paradicsomok, melyek után itthon csak áhítozom. Medicinlabda méretű Meyer citromok, melyek csak úgy hátul a kertben teremnek. Pasta, pizza, sonka, fagylalt, gazdag levesek és halételek... Az olaszok imádnak enni, és meg is adják a módját! Ételeik könnyűek mégis laktatóak. Fűszerezésük jellegzetes, ám mégsem erős, egyszerre általában csak három-, maximum négyféle fűszert használnak. Nem csak ételeik harmonikus ízvilágára fektetnek nagy hangsúlyt, hanem a külcsínire is; szeretik a színes mártásokat, köreteket, salátákat.

Nem véletlen, hogy eme mediterrán térség ad otthont egyik rajongott salátafélémnek. Lollo Verde, Rosso vagy Bianco, mindegy, ide vele! Csodálatos cakkozott leveleik bármely ételt képesek teljesen új megvilágításba helyezni. A fodros levelek napokig megőrzik roppanó állagukat és frissességüket. Ennek köszönhetően egytálételek, hideg tálak díszítésére is kiválóan alkalmasak, de ha csak a reggeli szendvicsünket szeretnénk feldobni valamivel, akkor sem lőhetünk mellé. A külcsín nagyszerű belbeccsel párosul. A Lollo típusú saláták ugyanis bővelkednek hasznos tápanyagokban. Kalcium, magnézium, vas és béta-karotin tartalma révén immunrendszer erősítő, és antioxidáns hatású, de B1-, B2-, B6-, és C-vitamint, nátriumot és foszfort is tartalmaz. Magas kálium tartalma segít enyhíteni a stressz okozta tüneteket.
Ha egész fej salátát veszünk, minden levelet alaposan mossunk meg, mivel szétnyíló fejének köszönhetően a levelei könnyebben szennyeződnek, ugyanis a növény fejet nem, csak levélrózsát fejleszt.

Rajongok az egzotikumokért, legyen az egy távol-keleti utazási helyszín, egy jól megkomponált fotó, egy kivételes lakberendezési kiegészítő, vagy akár egy déli fűszerezésű péntek esti koktél.
A soron következő, akár reggeliként, akár desszertként is fogyasztható finomság egyediségét is egy buja, egzotikus gyümölcs karaktere adja, ami nem más, mint az indiaiak szent fájának különleges termése, a mangó.
A mangó manapság már nem elérhetetlen; míg régebben csak a nagyobb hipermarketek-, úgy manapság a kisebb élelmiszer-üzletláncok polcain is fellelhető. Akkor igazán jellegzetes és mély az ízvilága, ha kellően - de nem túl - érett darabot választunk, így ügyeljünk a megfelelő példány szemügyre vételére, mielőtt a kosarunkba tesszük.
A mangó alakja tojásdad vagy vesealakú, héja zöldes pirosas árnyalatú, színe a sárgáig változik. Maga a gyümölcs húsa narancssárga színű, íze és állaga, ha hasonlítanom kell valamihez azt mondanám, az őszibarackéhoz hasonlít. A szerelem szimbólumaként tartják számon, s lehet benne valami, mert történetesen én évekkel ezelőtt beleestem.
Reggelink alapját egy barna rizspehelyből, növényi tej hozzáadásával főzött kása adja, melyet mangóval koronázunk meg.

Ha nyár, akkor zöldborsó, ha borsó, akkor leves. Mindkét fajtáját szeretem. Akár a tradicionális zöldborsó leves, akár egy tál krémes verzió kerül a terítékre. A krémlevesekért egyébként is rajongok, roppant egyszerűek, és rendkívül sokféleképpen variálhatóak. A zöldborsóból készült ételeket bolondíthatjuk akár mentával, akár bazsalikommal, mindkét fűszernövény igazán különleges aromát kölcsönöz az elkészült ételnek. Ebbe a levesbe most bazsalikomot tettem, mert a kecskesajthoz az én ízlésem szerint jobban illik.

A Smoothie bowl valahol félúton, a gyümölcsturmixok és a gyümölcsös krémek keresztmetszetében található. Alapvetően ez egy egyszerű turmix, amit kanalazni lehet. Számtalan formában, ízben, és alapanyag felhasználásával készíthető, lehetőségeinknek tulajdonképpen csak a képzeletünk szabhat határt. Rendkívül mutatós, egészséges, ínycsiklandó reggeli készülhet seperc alatt. Mindenképpen javaslom, hogy próbáljátok ki. Most egy gyümölcsös változatot választottam a nyári hőségre tekintettel, de a jövőben mutatok majd Nektek számtalan alternatívát inspiráció gyanánt.

Gyermekkori pillanatokat idéző tejbegríz. Bizony sokunknak meghatározó emléke.  Egy agyonhajszolt nap után számomra manapság is lelket melengető, stresszoldó nyalánkságnak számít, azonban míg régebben őszi- téli esték meghatározó szereplője volt, mostanában az év bármely szakában, s inkább reggelire fogyasztom. A glutén- és laktózmentes változat is épp ugyanolyan egyszerűen elkészíthető, mint a hagyományos verzió, s mind textúrájában, mind ízvilágában megőrzi a szokásokat.