A kevesebb, néha több!

Tartja a mondás, és sok esetben igaznak is bizonyul. A héten elgondolkodtam mennyi felesleges problémától szabadítanánk meg magunkat, ha valóban ezen alapelv mentén élnénk életünket. Persze ezt lehetne napokon, heteken, sőt hónapokon át boncolgatni, mert megosztó egy téma, de mindenképp érdemes elgondolkodnunk merre fejlődik a világ, s vele együtt mi is. A globalizáció, a nyitottság, a gyors információáramlás, az, hogy mindent azonnal elérhetünk, a temérdek marketing- és pr fogás, a rengeteg legyártott árucikk, mind olyan fogalmak, melyek sokszor észrevétlenül is, de túlterhelik a mindennapokat. A fogyasztói társadalom béklyói, az elvárások, a megfelelés. Mindig többet, jobbat, szebbet, újabbat. Vajon szabadság vagy inkább rabság -e mindez? Számomra mindenképpen az utóbbi. Sok cikket olvasok mostanság a minimalizmus témájáról, hogy hogyan is ültessük át ezt a fajta látásmódot a gyakorlatba, és minél többet olvasok róla, annál jobban tetszik. Persze, mint minden cselekedet, ami a megszokásaink újraformálását jelenti,  ezt is hosszabb idő követi, de érdemes legalább a alapokkal tisztában lenni, s kis lépésekkel, de célzott változásokat előidézni.  Hát ez a fogás számomra abszolút minimalista, mert rendkívül egyszerű és gyors, nincs benne semmi faxni, mégis tökéletesen passzol, akár egy ünnapi asztalra is.

Ahogyan az előző bejegyzésben ígértam, megosztom a bodzatermésnek köszönhetően született recepteket. Elsőként ezzel a vegán bodzapalacsintával kezdeném, aminek a receptjét már korábban közzétettem, annyi különbséggel, hogy nem szórtam teli bodzavirágokkal az alapot. Már pedig most pontosan ezt történt. Fogtam a gyönyörű kis fehér virágokat és a palacsinta tésztába kevertem őket, majd hagyományos módon kisütöttem, és áfonya öntettel tálaltam, amibe szintén szórtam keveset. Így lett végül ezt egy inkább bodzás, semmint áfonyás palacsinta hétfő reggelire.

Eredetileg nachos mellé szántam, de aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen bármihez -majdnem- felhasználható. Édesburgonya gerezdeket sütöttél? Mártogasd bele. Hagyományos fokhagymás sült burgonya? Éppen olyan jó. Nincs szenvicsalap a hűtőben, de van avokádó, lime és 'ne adj Isten' friss koriander? Máris állj neki, mert egyszerűen mennyei. Üdítő, friss, magával ragadó. Mint egy könnyed nyári flört a parton. Szemtelenül pimasz, mégis szerethető. Nem lehet nem vágyni rá. Említettem, hogy vegán is? Nem? Akkor most már tudjátok!