A következő recept egy totális véletlennek köszönthetően keletkezett, ugyanis kezdetek kezdetén, mikor először próbálkoztam gombóc forgatáshoz szükséges panír készítéssel, úgy gyakorlati hiányosságaimnak köszönhetően jócskán több vizet sikerült a serpenyőbe löttyentenem, mint az indokolt lett volna. Nem, hogy panírt nem kaptam, de lett egy ragacsos, jól összeállt masszám, és hirtelen csak pislákoltam mi tévő legyek vele. Gondoltam kavargatom tovább, nagy baj nem lehet, egyszer csak kiszárad. Hát nem! :) Azonban hősies kevergetésemnek köszönhetően kaptam egy olyan szaggatni való alaptésztát, melynek látványa a császármorzsa készítés halvány emlékeit idézte fel. A kezemben lévő fakanállal szaggatni kezdtem a már nedvesség vesztett tésztát, s létrejött az előbb említett desszert hamis utánzata. Kóstolást követően arra a megállapításra jutottam, hogy kellő mennyiségű lekvár és gyümölcs hozzáadásával nagyszerű nassolni valóra teszek szert, így beépítettem a gyakorlatba. Azóta többször is készítettem, és anyukám baracklekvárjával tálalom.

Hozzávalók (1 főre) :

• 100 g zabkorpa
• víz
• kókuszzsír

Kókuszzsíron  pirítok 100 gramm zabkorpát egy serpenyőben, majd amikor aranybarna, apránként felöntöm kicsi vízzel, figyelek, hogy ne legyen túl sok víz rajta, de hagyom hogy megszívja magát, ettől lesz puha. Az elején lehet ragacsosnak fog tűnni, de majd összeáll, és lapos fakanál segítségével szaggatom a császármorzsás állagúra.