Lassan fél éve igyekszem kerülni a kávé fogyasztást. A kezdeti időkben egyszerűen gabona kávéval helyettesítettem az íz-, és metódus élményt, azonban egy idő után úgy hiszem, kezdett unalmassá válni az egyhangúsága.  Persze a különböző gabona kávék is kaphatók ilyen-olyan ízesítésekben, de többnyire a pörkölt cikória íze érződött mindegyiken. Elkezdtem bújni a külföldi oldalakat, s természetesen megannyi remek ötlettel találtam szembe magam, mind csak arra várva, hogy némi módosítással ugyan, de egy- egy reggeli bögrébe kerüljön. A mai reggel forró mézes-gyömbéres itala is ilyen. Azt hiszem a lelkemnek csak az édes íz és meleg harmóniájára van ilyenkor igazság szerint szüksége. A megszokás nem a kávé ízére vagy akár hatására korlátozódott, mintsem inkább elkészítésére, magára a folyamatra. Ilyenformán mindegy milyen finomság kerül is terítékre, az elkészítése épp olyan örömet okoz.

Hozzávalók:

• • 2 csésze mandula tej
  • 1 darab gyömbér - szeletelve (vagy  teáskanál őrölt gyömbérpor)
  • 2 teáskanál nyers méz
  • 1/2 teáskanál kurkuma
    
  • fekete bors
  • kókuszvirág cukor

Amennyiben friss gyömbérrel dolgozunk, úgy vágjuk apró darabokra és melegítsük a mandulatejben 10 percig. Ha csak őrölt gyömbérporunk van kéznél, úgy csak a tejet szükséges felmelegítenünk. A meleg mandula italt turmixgépbe öntjük, majd a többi hozzávalóval habosra keverjük. Díszítésként szórhatjuk még kurkumával és kevés fekete borssal, és némi kókuszvirág cukorral.